"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. október 3., vasárnap

Wombatocskák és fülescicák

Nem sokra megyünk a barátságban, ha nem vagyunk hajlandók megbocsátani egymásnak apró hibáinkat. A Tegnapi nap nagyon jó volt! Végre találkoztam az én Regimel, már nagyon régen láttam és jó volt újra látni és beszélni vele, már nagyon hiányzott nekem a sok hülyeség és a jelenléte, a szokásos buszmegállóban találkoztunk és onnan elmentünk energiaitalért és chipsért a boltba, Regi kobrát vett én viszont vittem megammal zöld watt-ot oda vagyok érte nagyon finom és édes. Elsétálgattunk aztán elmentünk, hogy kihívjuk a Szaszát is, de nagy valószínűséggel nem volt otthon se ő se senki. Szóval elmentünk a focipályára volt ott egy elég ronda kis meg nem mondom milyen fajta kutya, Regi szerint dorombolt, de szerintem csak röfögött szegény kutya, anyuéknak elő is adtam, hogy kell nekem egy kutya, de nem engedték meg azt mondták sokat eszik, úgyhogy nem lehet, meg hogy megeszi a papucsot és a szomszéd nyanyus meg mérgezné, mondjuk ez tök igaz... úgyhogy maradok a halaknál anya épp ma reggel mondta, hogy látott akváriumot, ami nem is annyira drága, és van hozzá felszerelés is, most azon gondolkodik, hogy meg e vegye, mert ugye a Londoni út se lesz túl olcsó és hát nem vagyunk milliomosok, de majd megoldjuk mondta anya.
A fülemet meg végre sikerült kitágítanom 8mm-re és bele is tettem a jack-es fültágítómat, a hajamat pedig alul pinkre festettem. Nekem most jelenleg így tetszik a külsőm, ahogy van, csak a frufrum lehetne kicsit hosszabb, de nem baj majd megnő, én türelmes leszek és kivárom, nem mintha lenne más választásom. Este lejött hozzám Ati és együtt aludtunk, nagyon jó volt, hogy itt van velem, igaz aludni nem nagyon aludtunk, mert kicsi volt az ágy és nem fértünk el. Néztünk filmet és elmentünk a boltba is. A kedvenc filmemet tettem be a Kárhozottak Királynőjét, igaz hogy már annyiszor láttam, hogy a film szövegét kívülről fújtam, de azért jó volt. Ati észre vette, hogy nem is a filmet nézem, hanem őt... hát igen, de nem tehetek róla ő valahogy jobban lekötötte a figyelmem mit a film. Reggel nagy nehezen felkeltünk és haza ment én pedig, itthon maradtam, hogy megírjam a hülye esszémet. Nagyából ennyi volt a hétvége hétfőn mehetek suliba nem sok kedvel mivel Regi még mindig Zánkán van és nincs valami sok barátom a suliba és magányosnak érzem magam ott, pedig nagyon sokan járnak a suliba, de valahogy senkivel sincs meg az a bizonyos közös hang...

Rajz óra

"A színpadon otthonosan mozgok több ezer ember előtt, attól viszont nagyon megijedek, hogyha egy teremben a képeimet nézegetik. A festés olyan szabadságot ad nekem, amit a zenétől nem kapok meg. Ha zenét hallgatsz, a hang mögött az embert is látod, vele van kapcsolatod. A festészetnél az alkotó másodlagos." (Marilyn Manson) A rajzolás számomra olyan, mint mások számára a beszéd, a rajzolás felszabadító érzés, nem kell ki mondanod az érzelmeidet elég ha lerajzolod őket, már is kiadtad magadból mindazt ami nyomaszt vagy éppen örömet okoz. Egy hónapba 20 db rajzórám van, ebből a hónap utolsó hetében művészet történelmet tanulunk, Őskori művészet, Egyiptomi stb... Legutóbb a Stonehenger-ről tanultunk amiből persze még a mai nap esszét is kell írnom, mondanám fú a fenébe semmi kedvem hozzá, de valójában engem nagyon érdekel ennek a különös építménynek a története, hogyan építhették, kik és miért? Még nem tudom mit fogok róla írni az esszében, de érzem jól fog sikerülni, legalább is remélem. A hónap többi 18 órájában pedig rajzolunk, az előző feladat az volt, hogy készítsünk el egy picaso festményt és fessük meg, én a gitáros koldust választottam, egész éjszaka azon dolgoztam, hogy elkészüljek vele egy szemhunyásnyit sem aludtam, de megérte a tanár úrnak annyira meg tetszett a festményem, hogy rögtön két db ötöst is adott rá, de azt meg kell hogy mondjam szenvedtem vele, mire befejeztem főleg mivel, eddig csak az oviban festettem, az pedig már elég régen volt. Az elismerés viszont mindennél többet jelent nekem és ösztönöz, hogy hajtsak és kihozzam magamból a legjobbat. Szünetben unalmamban, a telefonomat néztem és találtam benne egy fényképet a legjobb bnőmről, és le is rajzoltam, nem lett annyira jó, de majd legközelebb jobban megfogom rajzolni. Az új munka amin dolgoznom kell "Mit tud a láb" címet viseli, még nincs ötletem hogyan fogjak hozzá, de még van rá egy hetem, hogy kitaláljam. :)