"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. január 31., vasárnap

LoliPop WEuGirl - MSN Friends


/"Jobb a séta egy baráttal a sötétben, mint egyedül a fényben."/
Vera egy nagyon aranyos lány msn-en keresztül ismertem meg, mivel más hogy nem nagyon lett volna alkalmam új barátokat találni. Msn-en nem a legjobb ismerkedni, de azért tűrhető. És szinte egyxre kezdtünk blogot írni, mert mind a ketten úgy gondoltuk elég mozgalmas és esemény dús az életünk ahhoz, hogy megörökítsük és megosszuk a világgal. Megszeretném neked köszöni kedves Vera azt, hogy meghallgattad a gondjaimat, ami nem egyxerü feladat. Remélem majd egyxer lesz szerencsém élőben is megismerni téged.

Utálom a hétfőt!

/Dorisz, ha olvasod ezt a bejegyzést kérlek bocsáss meg nekem és ne szomorkodj!/
Holnap megyek anyával megnézni a másik iskolát. Holnap derül ki, hogy lesz e iskola váltás és, hogy mikor. Anya azt mondta nagyon örülne, ha átmennék Palotára, mert mindenkinek úgy lenne a legjobb - a húgaimnak, mert nem lennének egyedül - neki mert tudná hol vagyok és mi van velem, meg nem kerülne annyiba - de nekem mi jó benne? :( 
Igaz, hogy ott van a Regi és így többet tudnám látni, de vajon megéri e? Ott hagyni a kollégiumot a Doriszt és a Dávidot? A suli egy rakás f_s, de melyik nem az? Miért nem Pápán lakom? 
hmm... Már megint ez a rengeteg kérdés, melyek szétmarják a szívem... De egy biztos, akárhogy is lesz megyek vagy maradok a szívembe zártalak benneteket és az emlékeket jól belevéstem egy naplóba, hogy soha többé ne vesszenek el... és remélem megbocsáltatok nekem, de képtelen vagyok választani a családom és a barátaim között... :( Mert egyforma fontosak vagytok nekem...

Paranormal Activity (film)

/"Egy jó film az egyetlen, ami képes elterelni a gondolataimat a bajokról"/
Mindenkinek csak ajánlani tudom a Paranormal Activity című házilag elkészített filmet. Mikor először láttam a kollégiumba halálra untam magam, mert 1. nem is magyarul beszélnek benne 2. Rossza a minősége és az olyan filmekhez nincs idegem, de most itthon nyugiba rákerestem a neten szerencsére sikerült megtalálnom a fel íratos változatot... A film elvileg egy megtörtén eseményen alapul, azt hiszem ettől olyan hátborzongató! Hosszú lenne elmesélni, de ha érdekel és van rá időd meg szereted a paranormális dolgokat, akkor bizonyára nagyon tetszeni fog neked ez a film.

2010. január 30., szombat

Semmi sem jó így!

Semmi sem untat jobban, mint a tudatlanságotok velem kapcsolatban. De ez így van rendjén. Ha mindent elárulnék magamról, ha nem lenne tézisek tömkelege bennetek rólam és kiszolgáltatnám a titkaimat, akkor üresség lenne bennem és értelmetlen lenne az életem.”
==================================
Sok titkom van, de ez így nem jó! Hazudok anyukámnak a barátaimnak és mindenkinek... De miért? Miért hazudok azoknak, akiket a világon a legjobban szeretek? És miért kell, hogy fájdalmat okozzam azoknak, akik szebbé teszik az életemet?
Nem tudom én sem, de így van ez...
Mindenkinek csak fájdalmat okozok. De miért? Miért nem tudok mindenkinek megfelelni? Én azért vagyok a földön, hogy másoknak fájdalmat okozzam!? Miért kell mindenkinek csalódást okoznom? :(
Sok a kérdés bennem, melyekre nem találok válaszokat! De remélem egyszer rá jövök, hogy mi értelme az életemnek...

2010. január 29., péntek

Hol az én otthonom?

/"Számomra az otthon mindig a menedéket jelentette. A szobám az a hely volt, ahol el tudtam rejtőzködni a világ elől, és szerepek nélkül önmagam lehettem."/
14 éven keresztül kisebb-nagyobb megszakításokkal Ősiben éltem ezt a falu tekintettem az otthonomnak, de most, hogy már nem otthon vagyok elég egy pillanat, hogy rá jöjjek...
/"Mindenütt jó, csak otthon nem!"/
Erre az egyszerű és alapvető tényre nem régiben jöttem rá, pontosabban most mikor azt akarták, hogy Ősiben maradjak! Áhhh soha én gyűlölök itthon lenni, utálom a kertet a szomszédokat a falakat és a szüleimmel sem vagyok jóban. Megörülök, hogyha tovább itthon kell lennem! Nem értem, hogy gondolhattam, hogy haza jövök és minden oké... :( Mert nagyon nem az a szüleim veszekednek a húgaim úgy-szint.. De ma megelégeltem a sok vitát és köze szóltam életemben először, bár ne tettem volna, mert mindenki nekem esett, hogy milyen szemtelen és bunkó vagyok, de egyszerűen én ezt nem bírom, így sokáig ezt a szüntelen gyűlölködést! Vissza akarok menni Pápára!

Másik iskola

 
/"Egy nagyon rossz döntés"/
Anyukám év eleje óta át akar íratni Várpalotára, hogy ne legyek kollégista, mondván hogy jobb lenne ha otthon lennék vele meg a húgaimmal. Egyrészt tényleg jó lenne mert így nagyon keveset tudok aludni és kimerültem a tanulás sem megy. De én eddig a pillanatig nem is gondoltam arra, hogy elmenjek Pápáról... de most, hogy ilyen sokat veszekedtem a barátommal és nagyon sokat sírtam ez miatt, úgy döntöttem engedek anyámnak, hogy át írasson a Magánba Várpalotára. Elmondtam ezt a szobatársamnak a Dorinának is, aki nagyon sokat sírt ez miatt, úgyhogy meg igértem neki, hogy maradok! Viszont ezt nehéznek tűnt betartani és haza akartam menni. :( Megbeszéltem a Regivel(Kisördögöm), hogy átmegyek és, hogy az ő osztályukba szeretnék. Ezt a Dorina megtudta és sírva elrohant..
/"Ne menj el Viki, én nem akarom, hogy elmenj! Meg igérted! Én nélküled nem bírok itt lenni!"/
....és csak potyogtak a könnyek...
Másnap a Dávidnak is említettem a dolgot, egész jól fogadta, csak fél óráig nem szólt hozzám. -.-" de mit is vártam, olyan hülye vagyok! Nem tudom mit csináljak! Nem tudom, mit akarok!

2010. január 23., szombat

Megtudsz nekem bocsáltani?

/"Megbocsátani annyi, mint továbblépni."/
A szeretet választás dolga. Hogyan is tudnánk egymás szeretet-nyelvén beszélni, ha a szívünk tele van a múltbeli bántások miatt érzett sérelemmel, haraggal, és nehezteléssel? A válasz emberi természetünkben rejlik. Választási képességgel rendelkező teremtmények vagyunk, és megesik, hogy rosszul döntünk. Bántó szavakat mondunk, és sokféleképpen vétünk egymás ellen. Ha az adott pillanatban jogosnak is tűntek a szemünkben, később gyakran megbánjuk ezeket a döntéseinket. De nem szükségszerű, hogy a múltbeli hibáinkat a jövőben is elkövessük. Szakíthatunk hibás döntéseinkkel, és választhatjuk a szeretetet. Sok kapcsolatot mentett már meg a széthullástól ez az elhatározás. A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt. Ha szeretetünknek társunk elsődleges szeretet-nyelvén adunk hangot, olyan érzelmi légkört teremtünk, amelyben feloldást találunk múltbeli konfliktusainkra és sérelmeinkre.Már azt hittem itt a vége az életemnek, de nem! Meg bocsáltott nekem, de még mindig nagyon haragszik rám. :( Én olyan buta vagyok... De boldog is vagyok mert megint vele lehetek és tanultam az esetből. Remélem soha többé nem lesz ilyen és nem fogunk veszekedni se. Nagyon szeretem... Belehalnék ha egyxer csak el tűnne az életemből, nagyon rossz lenne és meg ígérem soha többé nem leszek ilyen buta! :( csak marad velem... és remélem egyxer sikerül majd vissza szereznem a bizalmadat.

Anti Fitness Club - Rossz útra tévedtem

Mélypont!

/"A nap, amikor elmentél, volt az a nap mikor rájöttem arra, hogy semmit sem ér az életem nélküled"/
Egy szörnyű hetet tudhatok magam mögött. 3 napig megállás nélkül csak sírtam és sírtam... Van egy osztály társam, aki mindig is kedves volt velem mondhatni, olyan volt mintha a bátyám lenne, de egyik nap elkezdte nekem mondani, hogy már nem ér semmit az élete és, hogy öngyilkos akar lenni, nagyon megijesztett ezzel a viselkedésével. Csúnyán megmondtam neki a  magamét, hogy észhez térítsem, de csak rontottam a helyzeten mások nem látták, de én igen órán sírt... és miattam mert én megbántottam. Az agyamat elkezdtem járatni és gondolkodtam arra jutottam, hogy mi van ha én többet érzek iránta mint puszta barátság? Mi van ha tényleg megöli magát? Miért vagyok ilyen hülye?
Kémia órán leveleztünk és megírtam neki, hogy lehet kedvelem és ezért a legjobb az lenne, ha soha többé nem beszélnénk egymással, mert én nagyon szeretem a Dávidot. Azóta nem  is beszéltünk... De el kellett mondanom a Dávidnak ezt az egészet erre ő nagyon megharagudott rám :( és elment... azt hittem most vége ennyi volt nagyon sírtam... Nem akarom, hogy vége legyen én őt szeretem :S De bolond is voltam, mert én mindig mindent elrontok csak....

2010. január 15., péntek

Megbuktam fizikából :(

/"Nem könnyű dolog szembesülni a kudarccal."/
Akadnak emberek, akik elmenekülnek és belső védőbástyáik mögé rejtőznek előle; mások igyekeznek megfeledkezni róla, mintha meg sem történt volna; megint mások agresszíven tagadják, hogy ilyesmi megeshet velük, és a legundorítóbb fajta önáltatásba menekülnek. Csak kevesen vannak, akik valóban beismerik, ha valami nem sikerül nekik, és nem hárítják másra a felelősséget, hanem készek vállalni hibáik következményeit. Az ilyen ritka személyiségeket sokféle hajtóerő ösztönözheti; egyaránt megtalálhatjuk közöttük az őszinteség talpig becsületes megszállottjait és a hidegvérű, minden erkölcsöt lenéző cinikusokat. Általában ezen a ponton szokás megvonni a határvonalat a jó és a gonosz, e két, alapjában véve tartalmatlan morális kategória között; pedig az igazi mezsgye egészen máshol húzódik, és nem filozófia kérdése - a gyönge és az erős jellemű embereket választja el. Vagyis sikerült megbuknom fizikából... Hát mondanom sem kell nagyon dühös vagyok! Napokig csak tanultam, de mégsem volt eredménye. Kihívott felelni a tanárnő, rajtam kívül még hárman feleltek mindenkinek feladott egy példát, és ha nem tudtuk rögtön akkor a helyünkre zavart és azt mondta, hogy megbuktat. Képzelhetitek mind a négyen megbuktunk. Először jól írtam fel a számolást, de letöröltem mert a Luca azt mondta ez így nem jó. :( de jó lett volna... miért hallgattam a Lucára, nem is értem, bár szerintem ígyis - úgyis megbuktatott volna. Az iskolában az összes diák rühelli. Vajon miért? -.-" azt mondták, hogy nem szabad a szemébe nézni, mert akkor támad... milyen igaz xD de mind1 először nagyon kiakadtam még sírtam is azt utána meg rá néztem a tanárnőre és nem bírtam abbahagyni a röhögést... A Dávid szerencsére kitudta javítani a fizikát, így nem bukott meg és mikor kicsengetek megvigasztalt, hogy majd kijavítom... nagyon jól esett. :) De legalább ő itt van nekem és szerencsére földrajzból megkaptam az 5-öst, végre valami jó is történik velem a suliba...

2010. január 9., szombat

Energia függő vagyok

/"Nem mértéke az egészségnek, ha az ember jól alkalmazkodik egy mélységesen beteg társadalomhoz"/
Nyár óta totál rá kattantam az energia italokra, mondhatni függő lettem, de a barátnőm a Regi sem kivétel ez alól, már egész energia italos gyűjteménye van a szobájában, de a szülei már nem nagyon engedik neki, hogy többet igyon... Viszont az én anyukám vett egy karton "Red ROOSTER"-t, azzal a feltétellel, hogy egy nap csak egyet iszom, de ez nem olyan könnyű, mivel imádom az energia italt és minden menyiségben képes vagyok meg inni és nem érdekelnek a következményei és a veszélyei... Elvileg nem régiben született egy olyan rendelet, hogy az energia italt is korhoz kötik -.-" Na mondom ez nem lehet igaz, de mostanság még mindenhol lehet venni. "szerencsére" Na mindegy a végén még erről is le kell majd szoknom xD
(L) I love energy drink! (L)

Szeretem...

/"Ha szeretsz valakit, nyitottá válsz a szenvedésre. Ez a szomorú igazság. Talán összetörik a szívedet. Talán te töröd össze a szívüket, és sosem tudsz már úgy tekinteni magadra, mint azelőtt. Ez a kockázat."/
 Január 21.-én leszünk 4 hónaposak. Négy hónap nem is olyan sok idő, viszont nekem nagyon soknak tűnik. Négy hónap tele közös emlékekkel, melyeket már senki sem vehet el tőlünk. Négy hónap esőben, hóban, hidegben - melegben 4 hónap az mégis csak 4 hónap... és ilyenkor felmerül a kérdés lesz e 5 hónap vagy netán fél év is és akkor lehet már 1 év is vagy 2? de meddig tarthat a boldogság a gondtalanság és a szerelem vajon kitart e évekig vagy elmúlik idővel? Nem tudom, de nem is érdekel, most a jelenek élek lesz ami lesz én reménytelenül szeretem őt! :$ (L) és remélem jó sokáig, fog ő is szeretni engem...

2010. január 8., péntek

Sikerülni fog!

 /"Ez nem kerül törlésre"/
Már egy hete nem gyújtottam rá! És a barátom(Dávid) is leszokik velem együtt, így sokkal könnyebb nekem is leszoknom. És sokat jelent nekem, hogy értem képes eldobni a cigit is. Nagyon szeretem a drágát! ^^ Ja és anyukám felhívott egyik nap a kollégiumban, hogy tényleg igaz e, hogy cigizem, mert hogy a testvérem egyik osztálytársa azt mondta neki, hogy látott engem cigizni, na mondom már csak ez hiányzott! -.-" Nagyon ideges lettem és mindent letagadtam, de végül is már nem cigizem szval nem is volt olyan nagy hazugság... És úgy érzem most tényleg sikerülni fog és nagyon büszke vagyok a Dávidra, hogy ez teszi kettőnkért. Bár legbelül érzem, hogy ő is le akart már szokni valahol a lelke legmélyén... én tudom! :) Együtt megcsináljuk! És nem sokára 4 hónaposak leszünk! Már várom... Bár most is vele lehetnék...

Heavy Metal Farmer

2010. január 2., szombat

Anya kicsike lánya

/"Mondá az Úr: "Legyen Sátán, hogy az emberek ne engem okoljanak mindenért, és legyenek ügyvédek, hogy ne a Sátánt okolják mindenért."/ 
Anya sok mindent nem tud rólam, csak annyit amennyit szeretnék, hogy tudjon. Az ő szemében olyan vagyok amilyen lenni szeretnék, egy átlagos jó kislány, aki nem dohányzik, nem káromkodik, szeretni az életet, stb..
Szeretnék olyan ember lenni, akinek erős az akarat és jó döntéseket hoz. Ha anya tudná, hogy nem olyan vagyok amilyenek ismer szerintem összetörne. Mostanában nagyon kivan szegény és nem szeretném, hogy miattam is aggódnia kelljen. Tudom nem szép dolog hazudni a saját anyukámnak, de jelenleg nincs jobb ötletem. Megszeretnék változni, hogy többet ne kelljen hazudnom neki. MEG KELL JAVULNOM!

Én a gyárkémény...

A cigi szerintem hülyeség, de én még is rászoktam tudom, hogy butaság és csak ártok vele magamnak és a környezetemnek, de nagyon nehéz leszokni, főleg úgy, hogy a barátom is cigizik. De most itt megfogadom, hogy mindent megteszek, hogy leszokjam a cigizésről. Nagyon nehéz lesz.
Említettem a Dorisznak is, h le akarok szokni. Ez volt a válasza:
/...Úgyse fog sikerülni, de úgy legyen.../
Na ez aztán a biztatás. A Dávid is hasonló képp reagált, mikor szóba hoztam a leszokás dolgot:
/...Leszokni? mert minek? ha én cigizek akkor te is cigizel, mert a füstöt be szívod, passzívdohányos leszel.../
Egyrészt igazuk van, más részt ez is bizonyítja, hogy mostanság nem trendi az egészség, sokkal inkább a cigi, a drog, a pia... Nem mintha kivétel lennék. :( Bár a drogot még sosem próbáltam és remélem soha nem is kerül rá sor. És nem érdekel ki mit mond képes vagyok rá, hogy leszokjam! Drukoljatok, hogy így legyen.

Hol volt, hol nem volt... volt egyszer egy padunk!

/"Először elfelejtesz neveket, aztán elfelejtesz arcokat. Később aztán elfelejted felhúzni a cipzárat a nadrágodon, végül elfelejted lehúzni is."/ 
Ez a kép még nyáron készült a kedvenc emo padunkról. Másoknak csak egy régi korhadt pad volt, de nekünk egy rakás emléket jelentett... Egészen, addig amíg egy napon el nem vették tőlünk! A polgármester(nő) úgy döntött, hogy mivel már vannak új padok, nincs szükség erre a régire és elvitették... Mondanom sem kell, hogy kicsit kiakadtunk. A kedvenc padunk volt, temetőre néző kilátással. xD És a padot tele is rajzoltuk és irkáltuk, egy fajta emo emlékműként szolgált nekünk... Hiányzik az a pad, nem pótolhatják az új kétszemélyes kovácsolt vaspadok... :(

Ilyen nincs a világon! A Fizika dolgozatom

Hát ilyen tényleg nincsen, hogy az osztályba szinte mindenki egyest kapott és bukik! -.-" Már nagyon elegem van a fizikából. Még soha sem buktam meg és általánosba 5-ös voltam belőle. Nem értem, hogy történhetett ez meg, pont velem!

Holnap irány a Kollégium!

/"A 2. otthonom! Nem a világ legszebb és legjobb kollégiuma, de nagyon szeretem."/
Kis koromban is mindig az iskolába akartam lakni, és azt hiszem ez az egyik ok, amiért kollégista lettem a másik, pedig az, hogy utálok otthon lenni. Az egyetlen gondom a kollégiummal, hogy haza kell jönni, na meg a tanszoba, de ez már egy másik ügy... A kollégium 4 emeletes és én a 3. szinten a 312-es szobában vagyok jelenleg, de az elején a 313-mas szobában voltam szép kis szám, de a 312 a legjobb szoba, de csak a társaság miatt. Amúgy tök lazán belátni az utcáról a szobákba, ha nincs elhúzva a sötétítő... Szval a Dorisszal szoktuk csinálni az agyunkat xD... "sztríp10 az egyetemistáknak" LoL Mert amúgy a kollégium mellett van egy egyetem is, meg egy CBA is, meg egy kis bolt és pár utcával arrébb található a gazdaságos TESCO is... Azt hiszem a kollégium a világ közepe...

2010. január 1., péntek

Piercing mánia

 /"Ki nem szarja le?!"/
Ma már szinte mindenkinek van legalább 1 db piercingje. Nagyon gyorsan divatba jöttek a testékszerek. Nekem is van 2 db egy köldök piercing és egy bogyó féleség a számban. Persze anyukám egyiknek sem örült. A köldök piercinget még, úgy ahogy megengedte, de azt, hogy a számba is legyen azt nagyon is ellenezte kaptam is miatta az agymosás jó néhány hétig... A köldök pc-met Várpalotán a Sajtos csinálta a számat, pedig a barátom szúrta át volt is belőle egy kis kellemetlenség a kollégiumban, a nevelő tanároknak sem tetszett.. xD Na de mind1 szerintem megérte és nagyon szeretem a piercing-eimet.

Az én szemszögemből...

"A világ fele olyan emberekből áll, akiknek van mit mondaniuk, de nem tudják kimondani, a másik fele pedig olyanokból, akiknek nincs mit mondaniuk, de csak mondják állandóan a magukét." 
Az barátaim szerint csöndes vagyok meg visszahúzódó és elzárkózom a világ elöl. Igen azt hiszem ilyen voltam, de megváltoztam. Most már szeretek beszélgetni és a szómenés sem ritka jelenség nálam, de amikor a tükörbe nézek látom, hogy ez nem én vagyok! A tükörben még mindig ott van az a félénk kislány, aki gyűlöli a tömeget és fél az emberektől. Néha néha elő is tör belőlem ez az eltemetett érzés, olyankor azt mondják, hogy "de megváltoztál már megint" meg hasonlók, de én már nem tudom mi van velem. Úgy is mondhatjuk a tükörbeli énem a lelki ismeretem, aki megpróbál a helyes útra téríteni, de sosem sikerül neki...

2010- Új év, új blog

2010-ben sok mindent másképp fogok csinálni. 
Bele kéne húznom a tanulásba, különben megbukom fizikából és komolyan ki kéne találnom mit szeretnék csinálni és célokat kell kitűznöm, amikért érdemes harcolnom, mert így céltalanul lenni a nagy világban elég ijesztő. Eddig voltak céljaim állatorvos akartam lenni, de most mégis fodrásznak tanulok. És minden vágyam az volt, hogy kijussam Nagy-Britanniába, de most ezek a vágyak eltűnőben vannak... Most csak úgy vagyok és ez nem kellemes érzés. Szóval az újévi fogadalmam valami ilyesmi: sokkal jobban figyelek a tanulásra és új célokat keresek...

Egyetlenem: Dávid

2009.09.21
"A szerelem az élet nagy ajándéka, és aki nem nyújtja ki utána a kezét, az sohasem élte az életet a maga teljes módján."
de te jöttél és megmutattad nekem mi is az az igazi szerelem! :)

Macskabaszó és Kisördög

/"Minden időben szeret, aki igaz barát, és testvérül születik a nyomorúság idején."/
Szasza és a Regi... Ők tették elviselhetővé az általános iskolát. Ami egyébként szörnyű egy hely. És egy csodás nyarat köszönhetek nekik főleg a Reginek, akivel igazi legjobb barátnők lettünk. Együtt jártuk a falut és annak legszebb és legcsendesebb helyét is a temetőt, akár hiszitek akár nem, nagyon jó volt. És mindig volt egy e-dring a kezünkbe, csak, hogy tökéletes legyen a kép, de amikor megláttak minket a temetőben, amikor e-drinkel a kezünkben a hülye gyerekek elöl bujkáltunk a régi ravatalozó mögött, na azt a nézést sosem felejtjük el. Azóta mindenki dilisnek hisz minket a faluba, de én személy szerint le se szarom, mert egy örült világban csak az örültek a normálisak...

Dorina a szobatársam

/"Mindenkinek szüksége van egy emberre, aki meghallgatja, aki szereti."/
Számomra ő az a személy, aki az összes titkomat tudja... Néha többet tud rólam, mint én saját magamról. Ez fordítva is igaz. Jobb szobatársat el sem tudnék képzelni. Ha nem lenne, akkor már lehet én sem itt lennék, hanem mélyen lent :( De ő segített nekem átvészelni a legnehezebb időszakot az eddigi életemben. Nagyon szeretem őt és remélem nagyon hosszú lesz a barátságunk, de lesz rá 6 évünk szval ja... Rajta kívül még 2 szobatársam van a Tina és a Kata ők is nagyon aranyosak, de a Dorisz ő az egyik legjobb barátnőm és a Regina, aki szintén nagyon hiányzik nekem, őt még az általános suliba ismertem meg, de csak a nyári szünetbe lettünk igazán elválaszthatatlanok...

Én még gyerek vagyok!

 /"Nem értem, miért nem hisznek a felnőttek abban, amiben gyerekként hittek. Mármint csak okosabbak lettek azóta, nem?"/
A lelkem legmélyén ott lakozik egy dacos kis gyerek, aki csak arra vágyik, hogy valaki szerese.. Nem voltam önző akaratos kis gyerek, de a húgocskám, annál inkább mindent megakart szerezni egy részt utáltam, hogy ilyen önző és akaratos velem szemben, ugyanakkor legbelül tudtam, nekem is ilyenek kell lennem, ha boldogulni akarok az életben, de nekem ez nem ment...

Ha a valóság egy állom volna és, ha az állom a valóság volna...

/"Mikor azt hiszem minden tökéletes, rá kell jönnöm, hogy csak álmodom..."/
De miért nem válnak valóra az álmok és miért nem, olyan a világ, ahogyan azt gyermek fejel elképzeltem? Legszívesebben ordítanék egész, nap hogy valaki meghallja a fájdalmam, de nem teszem, mert ebben a mai világban a jó a rossz és a rossz a jó... Miért? ezt kérdem magamtól... Miért van irigység és miért van féltékenykedés? Miért hazudnak a szülők a gyerekeknek, hogy a világ jó és szép? Hiszen mikor felnőnek, így majd nem lesznek képesek elfogadni azt, hogy a világ igen is szar hely, ahol az emberek csak akkor érzik jól magukat, ha be vannak lőve, vagy annyira részegek, hogy azt sem tudják, hol vannak és mit csinálnak éppen. Csak annyit szeretnék kérni, hogy !!ÉBREDJETEK EMBEREK!! tenni kell ez ellen, de sürgősen! :(

BUÉK

Boldog új évet kívánok, minden kedves olvasónak.
Remélem sikerekben gazdag lesz a 2010-es év mindenki számára. Az év utolsó napja számomra nagyon unalmas volt, mivel egyedül töltöttem a számítógép előtt... Míg az egyik barátnőm részegen összehányt mindent, a másik pedig ugyan úgy unta magát mint én, a barátom pedig valahol Pápán mulatott... Hát biztos nem ez volt életem legjobb napja :(

Kicsit rólam, olyan bemutatkozás féle...

/"Ebben a mesében részeg a herceg és ronda a királylány, de néha a szemétdomb felett is felragyog a szivárvány"/
Már 15 éve rontom a levegőt ezen a földnek nevezett sárkupacon. Amúgy a nevem Viki.. Nem szeretem azt, amikor összehasonlítanak másokkal, attól fel tudnék robbanni. Az emo stílus képviselője vagyok. Van 2 piercingem. És ha meg szeretnél ismerni, akkor ajánlom figyelmedbe a blog-omat. Nagyon fontosak nekem a barátaim, mert az igaz szerelemnél, csak az igaz barátság a ritkább, de úgy érzem most mind kettőt sikerült megtalálnom. Szval szorítsatok, hogy így legyen és ne kelljen felébred nem ebből az álomból... ^^