"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. március 8., hétfő

Érzelmek a szívemből a tollamon át...

/"A művészet mindig is több volt, mit puszta szórakozás, szórakoztatás... művészet nélkül nincs társadalom, nincs emberi élet!"/

Vasárnap reggel le késtem a buszt és átszállással kellett mennem Pápára... Az út az nem volt unalmas mivel én nagyon szeretek utazni. De ugyan akkor nagyon ideges voltam, amiért el aludtam és le késtem a buszt azt hittem mire oda érek Pápára a Dávid már nem lesz ott, de szerencsére nem így lett Ő ott volt és várt engem ^.^ Elmentünk hozzájuk és oda adta az ajándékot nőnapra és mivel rég találkoztunk most adta át nekem azt az ajándékot is, amit azért vett nekem, mert nem rég lettünk 5 hónaposak. 2 aranyos macit kaptam :) én is vettem neki egy kis apróságot az 5. hónap miatt egy plüss oroszlánt és rá van hímezve egy piros szívecske a pocijára :P Remélem tetszett neki, mert nekem nagyon tetszett :Đ A nap viszont hamar elment jó is lett volna, de rosszul lettem azt hittem ott helyben meghalok, nagyon elkezdett fájni a hasam azt hittem elmúlik, de pff egyre rosszabb lett -.-" Szval ma nem mentem suliba és holnap meg mehetek az orvoshoz ááhh de nagyon nem akarok utálok dokihoz menni... A Dorisszal is találkoztam Vasárnap, örültem, hogy látom, de valahogy olyan fura érzésem volt, minden megváltozott... Elmentünk a szürkébe, de nem nagyon élveztem a Dorisz csak dumált és dumált, persze nem velem xĐ nah mindegy a Dávid meg duzzogott úgyhogy mondtam mennyünk.. Elköszöntem a Dorisztól, de remélhetőleg nem végleg.. Szeretném még látni, de nem ilyen körülmények között :S Kapott tőlem egy taslit szegény :$ Mert össze égette a kezét a cigivel, amikor részeg volt, de véletlen pont ott csaptam meg, ahol átszúrta a fülét xD szval sorry Dorisz szeretlek (L) 
A Dáviddal meg kimentünk a pályaudvarra és hamarosan elköszöntünk :( megint egy hét nélküled..
Szép kis nap volt ez... bár szerintem megint megváltoztam keveset beszélek az emberekkel meg harapok is xĐ :$ Inkább írni szeretek verseket meg történeteket, így tudom igazán kifejezni az érzelmeimet, mert vannak dolgok, amiket képtelen lennék kimondani le írni sokkal könnyebb... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése