"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. január 31., vasárnap

Utálom a hétfőt!

/Dorisz, ha olvasod ezt a bejegyzést kérlek bocsáss meg nekem és ne szomorkodj!/
Holnap megyek anyával megnézni a másik iskolát. Holnap derül ki, hogy lesz e iskola váltás és, hogy mikor. Anya azt mondta nagyon örülne, ha átmennék Palotára, mert mindenkinek úgy lenne a legjobb - a húgaimnak, mert nem lennének egyedül - neki mert tudná hol vagyok és mi van velem, meg nem kerülne annyiba - de nekem mi jó benne? :( 
Igaz, hogy ott van a Regi és így többet tudnám látni, de vajon megéri e? Ott hagyni a kollégiumot a Doriszt és a Dávidot? A suli egy rakás f_s, de melyik nem az? Miért nem Pápán lakom? 
hmm... Már megint ez a rengeteg kérdés, melyek szétmarják a szívem... De egy biztos, akárhogy is lesz megyek vagy maradok a szívembe zártalak benneteket és az emlékeket jól belevéstem egy naplóba, hogy soha többé ne vesszenek el... és remélem megbocsáltatok nekem, de képtelen vagyok választani a családom és a barátaim között... :( Mert egyforma fontosak vagytok nekem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése