"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. január 1., péntek

Ha a valóság egy állom volna és, ha az állom a valóság volna...

/"Mikor azt hiszem minden tökéletes, rá kell jönnöm, hogy csak álmodom..."/
De miért nem válnak valóra az álmok és miért nem, olyan a világ, ahogyan azt gyermek fejel elképzeltem? Legszívesebben ordítanék egész, nap hogy valaki meghallja a fájdalmam, de nem teszem, mert ebben a mai világban a jó a rossz és a rossz a jó... Miért? ezt kérdem magamtól... Miért van irigység és miért van féltékenykedés? Miért hazudnak a szülők a gyerekeknek, hogy a világ jó és szép? Hiszen mikor felnőnek, így majd nem lesznek képesek elfogadni azt, hogy a világ igen is szar hely, ahol az emberek csak akkor érzik jól magukat, ha be vannak lőve, vagy annyira részegek, hogy azt sem tudják, hol vannak és mit csinálnak éppen. Csak annyit szeretnék kérni, hogy !!ÉBREDJETEK EMBEREK!! tenni kell ez ellen, de sürgősen! :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése