/"Megbocsátani annyi, mint továbblépni."/
A szeretet választás dolga. Hogyan is tudnánk egymás szeretet-nyelvén beszélni, ha a szívünk tele van a múltbeli bántások miatt érzett sérelemmel, haraggal, és nehezteléssel? A válasz emberi természetünkben rejlik. Választási képességgel rendelkező teremtmények vagyunk, és megesik, hogy rosszul döntünk. Bántó szavakat mondunk, és sokféleképpen vétünk egymás ellen. Ha az adott pillanatban jogosnak is tűntek a szemünkben, később gyakran megbánjuk ezeket a döntéseinket. De nem szükségszerű, hogy a múltbeli hibáinkat a jövőben is elkövessük. Szakíthatunk hibás döntéseinkkel, és választhatjuk a szeretetet. Sok kapcsolatot mentett már meg a széthullástól ez az elhatározás. A szeretet nem törli el a múltat, de mássá teszi a jövőt. Ha szeretetünknek társunk elsődleges szeretet-nyelvén adunk hangot, olyan érzelmi légkört teremtünk, amelyben feloldást találunk múltbeli konfliktusainkra és sérelmeinkre.Már azt hittem itt a vége az életemnek, de nem! Meg bocsáltott nekem, de még mindig nagyon haragszik rám. :( Én olyan buta vagyok... De boldog is vagyok mert megint vele lehetek és tanultam az esetből. Remélem soha többé nem lesz ilyen és nem fogunk veszekedni se. Nagyon szeretem... Belehalnék ha egyxer csak el tűnne az életemből, nagyon rossz lenne és meg ígérem soha többé nem leszek ilyen buta! :( csak marad velem... és remélem egyxer sikerül majd vissza szereznem a bizalmadat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése