/"Egy nagyon rossz döntés"/
Anyukám év eleje óta át akar íratni Várpalotára, hogy ne legyek kollégista, mondván hogy jobb lenne ha otthon lennék vele meg a húgaimmal. Egyrészt tényleg jó lenne mert így nagyon keveset tudok aludni és kimerültem a tanulás sem megy. De én eddig a pillanatig nem is gondoltam arra, hogy elmenjek Pápáról... de most, hogy ilyen sokat veszekedtem a barátommal és nagyon sokat sírtam ez miatt, úgy döntöttem engedek anyámnak, hogy át írasson a Magánba Várpalotára. Elmondtam ezt a szobatársamnak a Dorinának is, aki nagyon sokat sírt ez miatt, úgyhogy meg igértem neki, hogy maradok! Viszont ezt nehéznek tűnt betartani és haza akartam menni. :( Megbeszéltem a Regivel(Kisördögöm), hogy átmegyek és, hogy az ő osztályukba szeretnék. Ezt a Dorina megtudta és sírva elrohant..
/"Ne menj el Viki, én nem akarom, hogy elmenj! Meg igérted! Én nélküled nem bírok itt lenni!"/
....és csak potyogtak a könnyek...
Másnap a Dávidnak is említettem a dolgot, egész jól fogadta, csak fél óráig nem szólt hozzám. -.-" de mit is vártam, olyan hülye vagyok! Nem tudom mit csináljak! Nem tudom, mit akarok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése