Tegnap(Vasárnap) voltunk 5 hónaposak a Dávidal... de nem láttam :( mert anya nem engedett el, miután jól össze vesztem vele, és nem is tervezi, h elenged, nagyon csúnyákat mondott nekem :'( Már nagyon elegem van az anyámból, mintha nem is azt akarná, h nekem legyen jó, hanem inkább, h nekem is legalább olyan rossz legyen mint neki, vagy én nem tudom :( Annyira rossz ez így, utálom magam... A Dávidal a vasárnapot veszekedéssel indítottuk, ami nem volt valami kellemes, mivel messze is vagyunk egymástól és még marakodunk is ez nem lesz így jó, nagyon hiányzik...
A Dorisszal is egyre kevesebbet beszélek...
úgy érzem senki sem ért meg engem...
És tegnap butaságot csináltam szokásomhoz híven, pengét ragadtam és tiszta vér lett minden :(
Közben pedig ez az irományom született:
2010 Február 21.
Ma vagyunk 5 hónaposak és nem tudom látom e még valaha...
Rossz így ez az élet, már nincs kiért élnem, így hát pengét ragadok már nem fáj semmi sem...
Tudom, hogy ő szeret és nem ezt akarná, de nélküle az életem borzalmas szenvedés...
Hiányzol nagyon kérlek gyere vissza...
Csak még 1x ölelni akarlak...
Szeretni foglak örökké!
-----------------------------------------------------------------
Kicsit depis, de ez van :(
Nagyon mély érzésű lány vagy (szerintem).És nagyon szurkolok,hogy anyukáddal és a barátoddal is rendbe jöjjenek a dolgok. :)
VálaszTörlésA vers pedig talán depis,de azért szép :)
Szerintem blogolj sokat,add ki itt a fájdalmadat,kevésbé káros. (Persze nem akarok okoskodni,csak egy tanács)
Hajrá! ;) Minden rendbejön! :)
Köszönöm szépe, nagyon sokat jelentenek nekem a komi-id :) És a te blogod is nagyon tetszik nekem :) (Y)
VálaszTörlés