"Az örök barátságot még a nagyon sok távolság se tudja megszakítani!"
A Drága Doriszom nagyon szép bejegyzést írt a barátságunkról, csak úgy áradtak a könny cseppek a szememből, amikor végigolvastam a blog bejegyzését... :( Nem írok újat, mert nem sok érdekes dolog történik velem mostanság és a kifejezéseket sem találom, amelyek pontos definíciót adnának az érzelmeimről és a hangulatomról, bután hangzik de úgy érzem haldoklik a lelkem! :( Egyedül rengeteg sok gonddal vagyok a világban, de valójában nem vagyok egyedül mindenem meg van, csak képtelen vagyok értékelni és ez a gond, mert én már feladtam mindent... az álmaimat fiókba zártam és a kulcsot kihajítottam az ablakon jó messzire, és csak a fájdalom maradt, ami éget idebent...
"Együtt jóban bajban... Nem volt más még magasabbra följebb jutottunk... Mindenki látta mi nem is erre a világra valók voltunk... De volt célunk, volt egy álmunk... Helyünket megtaláltuk... A porban, füstben, zajban... A sorstól kaptunk szárnyat ijesztő magasságban szartunk a nagyvilágra... Ez ettől volt szép."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése