"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. február 4., csütörtök

Egyre rosszabb

 /"Az életem egy film, amelynek nem túl jó a szereposztása és ráadásul a sztoriját sem értem"/
Reggel 0. órám tesi sikerült elkésnem, de nem ez volt a legrosszabb, senki sem szólt hozzám.. nem értettem miért?! Aztán köv óra elején oda mentem az egyetlen lányhoz, akivel első nap jól eldumáltunk, elmondta, hogy tegnap a többi lány neki esett, hogy miért barátkozik velem...
Hirtelen nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek... 
De végül sírtam megint a wc-be, ahol nem lát senki...
Egyszerűen nem értem, miért ilyen szemetek velem? :(
Én nem csináltam semmit, de semmit sem :(
Nem tudom, meddig bírom még ezt a nagy nyomást, elegem van!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése