"Ott ragadt valahol, megbénította a pillanat, vagy azóta sem talált megfelelőbbet.. Nem tudom.."
A mai napom rettentő unalmas volt. Első 2 óra tesi volt estem egy nagyot meg sikítottam is, mert megijedtem az volt a feladat, hogy fogjuk meg egy más lábát és úgy ugráljunk mondtam a tanárnőnek, hogy én ezt nem tudom megcsinálni, de ránk szólt, hogy dehogy nem, de én előre megmondtam a sok "felmentett" meg csak röhögött rajtam. De úgy, hogy az már embertelen. -.-" Biológián feleltetés volt szerencsére nem kerültem sorra. Matekon témazárót írtunk, ami nekem kettes lett. A Móniéknak vittem tűt, de kezdem úgy érezni, hogy kihasználnak, csak akkor vagyok jó ha kell valami. :( A Patrik meg le se szart. Nagyon unatkoztam és szomorú voltam. Mert ha átmegyek a Regihez akkor sem tudok vele normálisan beszélni, mert ott a Jenny meg a sok ütődött. Nagyon unalmas volt ez a nap, az egyetlen értelmes mondat amit a Patrikkal váltottam az annyi volt, hogy mögém jött és végig húzta az ujját a nyakamon. -.-" Az egyik lány meg be szólt neki, h nem így kell udvarolni, erre ilyet szól én nem udvarolok, csak elvágtam a nyakát. O.O Mondom ja ja jó tudni akkor halott vagyok, de nem baj úgy is érzem magam, de nem tom mit kell így viselkednie velem én nem is adtam rá okot, de azt hiszem igaza volt a Móniknak. Mikor azt mondta, hogy a Patrik egy kétszínű Fbetűs. De nagyon idegesítő egy idő után, ahogy rá néz meg minden haverkodunk erre egyik napról a másikra úgy csinál mintha nem is ismerne. De tartom az állás pontom, nekem nem kell pasi, jól el vagyok egyedül igaz, hogy hiányzik az ölelés és az, hogy tudom van aki szeret, de túl élem valahogy. Nem hiszek már az igaz szerelembe, szerintem marhaság az egész egy átmeneti állapot, aminek a vége mindig sírás és félelem. És ezért nem fogok soha férjhez menni, mert szerintem marhaság egyszerűen csak nevetek a dolgon. A szüleim is össze házasodtak azt mit értek el vele? Azt hogy egyre jobban utálják egymást, hát köszönöm én ebből nem kérek, csak azt nem tudom miért lesz az ember szerelmes. Tiszta hülyeség! A bnőm is, most hogy segítettem neki össze jönni egy fiúval egyre kevesebbet beszél velem és akkor is csak arról, hogy milyen jó vele lenni, hát kösz szépen... Már a buszon se találkozom a Nikivel, mert ink másik busszal megy csak, h együtt lehessen a barátjával, de egy napot igazán kibírhatna egy napot amikor rám is gondol, rám mert nekem szükségem van rá jobban mit azt gondolná...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése