"Életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll."

2010. április 26., hétfő

Menj a fenébe!

 /"Mit susognak a fák között a madarak? Valaki megint tilosban jár!"/
Reggel bemegyek az osztályba nagy vígan jó kedvel telve. Első óránk angol kikaptuk a dolgozatot 5* lett. Szeretem az angolt, nagyon nagyon ez az egyetlen tantárgy, amiből csak 5* van. Szünetben egyedül maradtam az osztályba mindenki kiment, csak én nem a Patrik meg a Rómeó... Éppen az ajtó felé mentem mikor valaki megszólított, a Patrik volt az, nem is akartam elhinni, hogy hozzám szólt, hogy tényleg én hozzám szólt? De aztán mégis. Oda hívott és megkérdezte lenne e kedvem elmenni vele étterembe. A válaszom erre annyi volt, hogy "Pénteken nem azt mondtad, hogy nem vagy vevő a perverziómra?" erre elküldött a fenébe, mondom jól van Patrik akkor kapdbe. Aztán átmentem a Regihez, meg mutattam neki a csontváz rajzomat. Ott volt az a nyomorék punk gyerek, jáj de utálom. -.-" Utolsó 2 óráról eljöttem, mert elég szarul voltam, de nem kéretőztem el, mert nem találtam a tanárt, nem tudom mi lesz ebből. :$ Regivel felmentünk a pályaudvarra meg vettünk Monster energia italt. Nagyon fájt a hasunk... valami hülye nyavaja lehet. Haza sétáltam bekapcsoltam a számítógépet, msn-en camoztam a Krisztiánnal, azt hittem le tiltott aztán kiderült, hogy mégse, beszélgetünk aztán a végén ő is kosarat kapott. Nem tudom ez most egy ilyen nap, lehet azért van mert 2x egymás után lefejeltem az ablakot... XĐ áúúú még most is fáj. Aztán beléptem a blogomba is megnéztem milyen komikat kaptam erre egy ilyet: Valószínű ez az utolsó szavam hozzád. LÉGY BOLDOG!!! Nagyon ideges lettem, szerintem a dávid írta, azonnal felhívtam a Doriszt, mert aggódtam, nem tudom hogy értette ezt, bőgtem neki egy sort a telefonba ő meg vigasztalt, nagyon szeretem <3 Mondta, hogy ne idegeskedjek nem lesz semmi baj, nagyon ért hozzá, hogy nyugtasson meg... Aztán még fél óráig telefonáltunk, nagyon jó volt hallani a hangját. Kiderült, hogy őt is dobta a barátja, na mondom mi van itt, megjött a tavasz és meghülyültek a pasik?? Nem értem!! De kezd elegem lenni. Most a Nikivel beszélgetek, matekot tanul szegény, de olyan jó lenne elmenni vele sétálni, nagyon utálom ha jó az idő és itthon kell rohadnom. A házi meg le van tojva magasról...

2 megjegyzés: